Az első bálra készülődő lányok aggodalmai és dilemmái semmit sem változtak az elmúlt évszázadokban. Más lett a zene, meghonosodtak új hagyományok és elnevezések, de a ruha kiválasztása minden bálozó nő legfontosabb feladata. És mi tudjuk, mi a legjobb döntés!


Az első bál
A legtöbb lánynak ma a szalagavató az első alkalom, amikor estélyit ölthet és megmutathatja magát ország és világ, na meg a család és a barátok előtt, teljes pompájában. Ez a felnőtté válás egyik fontos lépcsője, hiszen a végzősökre az egyetem vagy a nagybetűs élet vár, ahogyan régen az első bálozókra a társasági események és a férjkeresés. Ezért is mondjuk azt, hogy a mai szalagavatók nyitótáncosai nem sokban különböznek a régi nagy bálok bemutatkozó ifjaitól.


Csakis fehéret?
Az első bálozók színe a fehér, hiszen ez az ártatlanságot szimbolizálja kultúránkban. A szín a fiatal hölgyek szépségét és érintetlenségét is hangsúlyozta, ráadásul egyértelművé tette mindenki számára, hogy ők még csak kezdők a társasági érintkezésben. Nem véletlen hát, hogy a szalagavatók hagyományos viselete a lányoknál a fehér. Általában a kesztyű és a cipő színe is a ruhával azonos, de ma már, ahogy a menyasszonyi ruha esetén, úgy a szalagavatókon is sokan dobják fel szettjüket élénk színű cipőkkel, s egyesek akár trendi magasszárú tornacipővel, sneakers vagy akár sportcipővel.


Szalagavatóra estélyit?
Az első nagy ruhája általában minden lánynak az, amiben a szalagavatón a táncparkettre lép. Kiválasztása nem kis feladat hát, főként, hogy a színekkel nem játszhatunk, a fehér teszi egységessé a nyitótáncra felvonulók sorait. Vagyis, ha korrigálni szeretné valaki az alakját, kifejezné egyéniségét, akkor a ruha formája az, amivel játszhat. Ebben nagy segítség a jól variálható, mégis szó szerint személyre szabott ruha.


A nyitótánc
Amikor egy szalagavatón felcsendülnek a keringő vagy a palotás első ütemei, akkor a párok már magabiztosan lépnek a táncparkettre, hiszen több hetes, hónapos gyakorlás áll mögöttük. Nehézséget okozhat azonban, ha a lányok ruhái túl nagyok. Uszályban egyáltalán nem lehet táncolni és egy nagyobb krinolin viseléséhez is rutin kell. A legjobb tehát, ha olyan látványos és elegáns ruhát választanak a végzősök, amiben nemcsak csodásan mutatnak, de mozogni is könnyen tudnak.


5 érv az INFINITY mellett
Mi mindenképpen ezt a letisztult és remekül variálható ruhát ajánljuk, mégpedig az alábbi okok miatt. Megvásárolt saját ruha, a bérlés kockázatai és további teendői nélkül, sőt annál olcsóbban Könnyű benne mozogni, komfortos viselet a hosszú verzió is, táncra tökéletes Később is hordható, akár menyaszonyi ruhaként pár év múlva vagy némi átalakítással, szemben a habos, csipkés csodákkal, amelyeket nem igazán lehet viselni a szalagavató után Mindenkinek jól áll, a különféle megkötési módok között mindenféle testalkatú nő megtalálja a számára ideálisat
Ha minden táncos ezt viseli, nagyon egységes és szép lesz az összkép, ugyanakkor a fent említett, különféle megkötési módok lehetővé teszik, hogy mindenki a saját formájának és személyiségének legmegfelelőbb módon viselje Nem kell fogyózni vagy plusz rögzítőket belevarrni, mint a bérelt ruhák esetén, itt mindenki a saját méretére készült, közben rugalmas anyagú ruhát kap


EGY KIS ÉRDEKESSÉG (keretesnek???)
A szalagavató történelem Az első szalagavatót 1830-ban Selmecbányán rendezték meg. Ekkor még zöld tölgylevéllel vonultak fel a végzősök, alsóbb évesek kíséretében. Később az ágból zöld szalag lett, aminek színe mára választható. A szalag viselése az iskolához való tartozást mutatja meg a búcsú évében. A bál mindig tartozéka volt a szalagtűző ceremóniáknak, és annak is hagyománya van, hogy ezt nem az iskolában rendezik. Régen a keringő volt a nyitótánc, ma már a palotás is gyakori.